|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1 találat | lapozás: 1-1 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Veress Emõd 2011. május 28.Magyar jogászképzés KolozsváronBeszélgetés az új tanszék vezetõjével, dr. Veress Emõddel Fontos lépésre szánta el magát az intézményépítésben a Sapientia EMTE, jogi katedrát alapított Kolozsváron. A magyar nyelvû jogászképzés tulajdonképpen 1959 óta szünetel Erdélyben. A fél évszázados kimaradás sajátos helyzet elé állította a tanári kart, mely e feladat megoldásához látott. A 33 éves adjunktus, dr. Veress Emõd tanszékvezetõ rövid politikai szereplés után lépett tudományos pályára, fiatal kora ellenére több kötet és tanulmány szerzõje, szerkesztõje egy jogtudományi folyóiratnak, kivette részét a hazai jogásztársadalom megszervezésébõl. - Az 1872-ben létrehozott kolozsvári magyar tudományegyetem négy karán a jogászok alkották a hallgatók zömét, az 1906-1907-es tanévben például a 2242 diákból 1647-en jogi tanulmányokat folytattak. 1919-et követõen két évtized kimaradt, utána 19 kegyelmi év következett, majd a Babeº és a Bolyai erõszakos egyesítése kedvezõtlen fordulatot hozott. Az ön nemzedéke a rendszerváltás után egészen más helyzetben eszmélt magára. Az RMDSZ-nek annyit sikerült elérnie, hogy egy negyvenes keretszámot különítsenek el magyarok számára az állami felvételin, de többre nem futotta. - Az 1959-es egyesítés után gyakorlatilag semmiféle önállósága, státusa nem volt a magyar jogászképzésnek. Néhány segédtárgy kivételével mindent románul adtak elõ. Egyébként az egykori Bolyai magyar professzorai részt vettek és kiemelkedõ szerepet játszottak a román képzésben is. Hozzátenném, hogy az impériumváltás elõtt a kolozsvári volt a második egyetemi szintû intézmény, a budapesti egyetem számos professzora innen került át a fõvárosba. A kapcsolat hagyományos, s ez abban is megnyilvánul, hogy elsõ egyetemközi megállapodásunkat pont az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával kötöttük meg. Projektünk nem gyökértelen, és a haladó hagyományokat felvállaljuk. A gyökerek egyébként visszanyúlnak a Báthori István-féle 1581-es egyetemalapításig, van tehát egy legalább 430 éves, ha nem is folyamatos múlt, de elõzmény. - Az 1959-es tannyelvváltás után a magyar hallgatók száma fogyott, a nyolcvanas években ideológiainak beállított szûrõk tulajdonképpen szinte teljesen kizárták a magyarokat e pályáról. Ezt ellensúlyozta valamelyest az említett 40-es felvételi keretszám. Elérkeztünk az ön indulásához. Magyar joghallgatók tanulnak mind a másik három intézményben? - A jogászi hivatással foglalkozó személyek olyan tudás, információk birtokában vannak, amit sok szinten fel lehet használni, a gazdasági érdekérvényesítéstõl a kisebbségi jogvédelemig. A 80-as években nem volt cél, hogy ilyen személyeket jelentõs számban neveljen ki az állam. A rendszerváltás után fokozatosan változott a helyzet. Magamra térve: én 1998-ban a Dimitrie Cantemir-magánegyetem kolozsvári jogtudományi karán kezdtem, és a Bukaresti Egyetemen fejeztem be tanulmányaimat. Kolozsváron a Dimitrie Cantemir oktatói gárdáját akkor még a BBTE-rõl nyugdíjba ment professzori kör alkotta, akik ma már nem aktívak, de akkor még oktattak. Ennek köszönhetõen a színvonalra nem panaszkodhattunk. �?gy vélem, jól tettem, amikor úgy döntöttem, nem megyek külföldre. �?s miért kezdtem magánegyetemen? Akkor a felvételi jelentõs mértékben az érettségire alapozódott, én a középiskolában lazábban kezeltem a tanulást, nálam késõbb lett kedvezõ a csillagállás ahogy mondani szokás. Az egyetemen viszont már maximális komolysággal viszonyultam a pályához, elsõ perctõl annyira megkedveltem. Természetes folytatása volt a kitûnõ eredménnyel végzett egyetemnek a mesteri és doktori képzés, a tudományos fokozat megszerzése. Ezt soha nem tekintettem nehézségnek, minden szakmai erõfeszítést szívesen vállaltam és vállalok. Szûk keret vagy inkább kaloda? - Oktatói pályáját a BBTE-n kezdte. - Tanszékünk létrejötte többszereplõs történet. �?n is benne voltam ama kísérletekben, hogy a Babeº-Bolyain szélesítsük a magyar nyelvû képzés lehetõségeit. Arra törekedtünk, hogy a szaktárgyak egy része átkerüljön a magyar vagy kétnyelvû oktatásba. Ezt több nekifutás ellenére sem sikerült keresztülvinni, noha összegyetemi kísérletként merült fel, és az egyetem magyar vezetõi emellett kiálltak, a jogi kari és a legfelsõ szintû ellenállás azonban több rendben meghiúsította. Áttörés azóta nem történt, és ez rövid, sõt, középtávon sem várható. A negyven hely megvan, de annak is egy része tandíjas. A nemzetközi közjog és az európai közjog kivételével az összes szaktárgy oktatása románul folyik. Annyi változás történt, hogy a pécsi egyetemmel beindult együttmûködés révén lehetõség nyílt a magyar nyelvû mesteri képzésre európai magánjog szakon. Mivel az ellenállást leküzdenünk nem sikerült, úgy döntöttünk, ennek kereteit a Sapientia tudná megadni. Elképzelésünk találkozott az intézményével, a feltételek beértek, s ebben a nyolcvanas évek hiátusa is szerepet játszott. Meg kellett várni, amíg felnõnek azok, akik a rendszerváltás után magyarként ismét jogot végezhettek. �?ssze kellett állnia egy fiatal oktatói csapatnak, mely publikált, nemzetközi konferenciákon vett részt. A tudományos alap, melyre építkezni lehet, mostanra alakult ki. Tíz évvel ezelõtt nem ment volna. Kétnyelvû képzés - Nem volt egyszerû, de végül engedélyeztettük a Sapientián a jogászképzést, azzal a specifikummal, hogy ez kétnyelvû lesz. Sok vita folyt, de be tudtuk bizonyítani, hogy precízen megtervezett kétnyelvûségrõl van szó, melynek a végeredménye az, hogy a hallgató mindkét szaknyelvet egyformán jól birtokolja. Hogyan érhetõ ez el? Pszichológiai közhely, hogy az oktatásnak akkor legnagyobb a hatékonysága, ha anyanyelven folyik. A romániai munkaerõpiacon elhelyezkedni kívánó jogásznak mindenképpen jól kell beszélnie a román szaknyelvet is. Egyébiránt ez gazdasági és közigazgatási igény is, mert például 2001 óta a törvény elég széles körben biztosítja az anyanyelv-használati jogokat a közigazgatásban - csakhogy nincs aki éljen vele, mert nincs még olyan tisztviselõi réteg, mely ezt valóban felvállalja és fel tudja vállalni. Részletesen megvitattuk, minden egyes tárgy esetében külön döntöttünk arról, milyen nyelven célszerû oktatni. �?sszeállt a tanrend, melyben a tárgyak egy része román nyelven, a másik magyar nyelven hallgatható, mindenikhez kapcsolódik egy román-magyar vagy magyar-román szakterminológiai kiegészítõ képzés. Ez sok szempontból pluszmunka, de most, hogy beindult, rájöttünk, nem is annyira egyedi megoldás. Elvileg sem tartottuk célszerûnek, hogy a Bolyai mintájára csak magyar legyen a tannyelvünk, mi több, igyekszünk angol nyelvû tárgyat is bevezetni, a munkaerõpiac ugyanis ma már az egész unió, s aki nemzetközi pályára szeretne lépni akár gazdasági, akár EU-s intézmények vonalán, annak angolul is tudnia kell érvényesülni. Erre a legtöbb egyetemen nincs stratégia, de például a temesvári egyetemen alakítottak ki olyan nyelvtanári csoportokat, melyek jogi végzettséggel is rendelkeznek, le tudják adni a szaknyelvet magas szinten. Tervezzük, hogy angolul hallgatható tárgyaink is lesznek, jövõre az Amerikai Egyesült Államokból várunk vendégprofesszort. Kikkel és hogyan? - Kikbõl áll a tanári kar? - Dominánsan fiatalokból, bár vannak idõsebbek is. A jogászképzés fõ akadálya az volt, hogy bizonyos ágazatokban hiányoztak a szakemberek, új gárdát kellett kinevelni. Ez most is folyik, némely kollégákat ráállítottunk egy-egy pályára, hogy pótoljuk a hiányokat. Meghívtunk román kollégákat is, velük is hosszú távon kívánunk együttmûködni, hiszen sok román nyelvû tárgyunk van. A BBTE-vel a viszony nem rossz, de alappolitikája az, hogy nem engedi oktatóit másutt tanítani. Ez alól a Sapientia egy ideig kivétel volt, az egyezséget azonban nem hosszabbították meg. Folyóiratunkat, mely 2003 óta megjelenik - réteglapnál komoly teljesítmény -, most az új kar specifikumának megfelelõen át fogjuk alakítani, két nyelven fog dolgozatokat közölni, és új formátumban jelenik meg. Hogy az engedélyt megkaphassuk, a teljes négyéves képzési ciklus minden egyes tárgyára meg kellett neveznünk, kik fognak elõadni és szemináriumokat vezetni. Az elsõ éven oktatók közül említem: a polgári jogot Lupán Ernõ és Sztranyicki Szilárd tanítja, róm lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
